Budapest Főváros XIII. Kerületi Prevenciós Központ és Családi Bölcsődei Hálózat március 26-án, az intézmény zsúfolásig telt aulájában rendezte meg a szakemberek által nagy érdeklődéssel várt Jelzőrendszeri Konferenciáját, amelynek előadói a szakellátás helyzetét vették nagyító alá. A területet sokoldalúan bemutató és elemző előadásokból elgondolkodtató kép bontakozott ki, azzal a konklúzióval, hogy az állam nem tesz eleget sem a nemzetközi megállapodásokból, sem a hazai jogszabályokból fakadó kötelezettségeinek.
A meghívott pedagógusokat, szociális munkásokat, gyámügyi és rendvédelmi szakembereket Németh Borbála, a Prevenciós Központ intézményvezetője üdvözölte, majd az egybegyűltek Holopné Schramek Kornélia alpolgármester megnyitó beszédét hallgatták meg.
–Mindannyian egyetérthetünk abban – mondotta az alpolgármester –, hogy egy közösség erejét és jövőjét leginkább az mutatja meg, hogyan bánik a legkiszolgáltatottabb tagjaival. A gyermekek védelme nem csupán szakpolitikai kérdés, hanem erkölcsi kötelességünk is. Olyan felelősség, amely nem hárítható át egyetlen intézményre, vagy szakmacsoportra sem – ez közös ügyünk.
Holopné Schramek Kornélia emlékeztetett arra, hogy a szakellátás minőségén gyermekek élete múlik. Ha a szakellátás jól működik, a saját családjukból kikerülő gyerekek esélyt kapnak egy új kezdetre, amelyben figyelem, stabilitás és szeretet veszi körül őket. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal is, hogy a szakellátás napjainkban hatalmas kihívásokkal néz szembe: a szakemberhiány, a túlterheltség, a gyermekek komplex szükségletei folyamatos fejlesztést igényelnének. Ezért is különösen fontos, hogy a jelzőrendszer és a szakellátás szoros, élő kapcsolatban álljon egymással. Az alpolgármester megnyitóját követően a jelenlévők Ganyecz Magdolna, a XIII. Kerületi Gyámügyi osztály vezetőjének „A nevelésbe vétel folyamata és a szülői kapcsolattartás dinamikája” című előadását hallgatták meg, amely áttekintést adott a gyámügyi tevékenységre vonatkozó jogszabályokról, különös tekintettel a védelembe vétel, a családba fogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés és a nevelésbe vétel szabályaira, folyamatára.
A gyermekvédelmi gyám feladatainak ismertetését követően Petra Tünde szakmai vezető „Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthon. Megálló, nem előszoba – intézményi felelősség a szakellátás előtt” című előadásában az átmeneti otthonba kerülés feltételeiről, szabályairól, tartalmáról, a családgondozáshoz való viszonyáról adott tájékoztatást. Az előadó részletesen beszélt az átmeneti ellátás rendszerszintű előnyeiről, és lépésről-lépésre ismertette a bekerülés folyamatát, szakmai elemeit. Mint elhangzott, folyamatban van a XIII. Kerületi Önkormányzat és az újpesti Aranyhíd Gyermekek Otthona között megkötésre kerülő ellátási szerződés előkészítése ami stabil és kiszámítható keretet biztosít majd az érintett gyerekek átmeneti elhelyezéséhez.
A tanácskozás következő előadója, Farkas-Karsai Péter a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat területi igazgatója „Elhelyezési lehetőségek és ellátáshoz való hozzájutás a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakellátásban” című előadásának bevezetőjében emlékeztetett az ENSZ 1989. évi Gyermekjogi Egyezményére, amelyet a magyar Országgyűlés az 1991. évi LXIV. Törvényként cikkelyezett be a hazai jogrendbe. A Gyermekjogi törvény kimondja: a családi környezetüktől megfosztott gyerekek jogosultak az állam különleges védelmére és segítségére.
Mint az előadásból kitűnt, ezt a különleges védelmet és segítséget ma az állam nem képes biztosítani. Napjainkban 2009 gyermek nevelkedik valamilyen fővárosi szakellátó intézményben, országosan több mint húszezer gyermeket látnak el ilyen keretek között. Befogadó otthonban 40 férőhelyen 96 gyermek ellátásáról gondoskodnak. a 0-3 éves gyermekek ellátására csak várólista alapján van lehetőség, a krízis ellátásra szorulók gondozása megoldatlan a megfelelő intézmények és a szakellátás személyi feltételeinek hiánya miatt. A Szociális Törvény hatálya alá tartozó intézmények helyzetét várólisták, az állapotnak megfelelő ellátás feltételeinek hiánya és súlyos szakemberhiány jellemzi. Szakemberhiány miatt a fővárosban 37 gyermekotthoni csoport nem működik, ami 370 gyermeket érint hátrányosan. A fővárosi szakellátásban jelenleg 380 gyermek vár elhelyezésre. Nem segíti a helyzet megoldását az anyagi források elégtelensége és a szakterületen dolgozókkal szemben, a hírhedt bicskei és Szőlő utcai események miatt kialakult gyanakvás, a pálya társadalmi leértékelődése.
A konferencia következő előadója Vereszkiné Deményi Virág, a Fészek Nevelőszülői Hálózat nevelőszülői tanácsadó-csoportvezetője volt, aki „A hiányzó szülői gondoskodás pótlása” címmel osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal. A gyakorlati életből vett példákkal illusztrált előadás bemutatta a nevelőszülők által biztosított szakellátás feladatait, lehetőségeit és aktuális gondjait. A hallgatóságból érkezett kérdésre az előadó elmondta, hogy a gyermekektől érkező, bántalmazásra utaló jelzések mintegy hetven százaléka nem a valóságon alapul, hanem rosszindulat, gyermeki bosszú áll a háttérben. Ezért is különösen fontos a jelzőrendszerben és a szakellátásban dolgozók szoros, bizalmi viszonyon alapuló együttműködése.
A Jelzőrendszeri Konferencia Szlankó Viola, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyermekvédelmi igazgatójának „A gyermekvédelmi szakellátás legfőbb kihívásai” című előadásával zárult. Mint elhangzott, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány a Gyermekjogi Civil Koalícióval közösen kidolgozott egy javaslatcsomagot a kormány számára a gyermekvédelem területén szükséges intézkedéseket javasolva és szorgalmazva – ám fellépésük mindeddig eredménytelen maradt. Jelenleg hazánkban 23000 gyermek él gyermekvédelmi szakellátásban, érdekképviseletüket 16 gyermekjogi képviselő látja el(!). A szakellátásban élők 70% nevelőszülőknél, 30% gyermekotthonokban és lakásotthonokban nevelkedik. 1500-2000 nevelőszülő hiányzik a rendszerből az alacsony fizetések és a társadalmi megbecsültség hiánya miatt, miközben évről évre nő az állami gondozásba adott gyermekek száma. Bár a hatóság újabban titkolni igyekszik, jelenleg is mintegy 300 csecsemőt gondoznak kórházi osztályokon más lehetőség hiányában. A szakember és férőhelyhiány kettős szorítása kritikus helyzetben tartja a szakellátást, ami különösen felértékeli a jelzőrendszerben és a szakellátásban dolgozók együttműködését.
A Prevenciós Központ Jelzőrendszeri Konferenciája a felmerült kérdések megválaszolását követően Németh Borbála zárszavával fejezte be tanácskozását. Honlapunk látogatóinak figyelmébe ajánljuk a témával kapcsolatban a Gyermekjogi Civil Koalíció (https://gyermekjogicivilkoalicio.hu/) és az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány (https://unicef.hu/?gad_source=1&gad_campaignid=23542757403&gbraid=0AAAAAC_VtikwAoWI6vqlZRSpifjSzviXp&gclid=Cj0KCQjwm6POBhCrARIsAIG58CJwJZUtUmSihdOeS9jBxIDeStS_HGlxtgvThhptJBEOR9ECnRvcoE4aAjxVEALw_wcB) honlapjait, ahol a tárgyhoz kapcsolódó, fontos dokumentumokkal ismerkedhetnek meg.
Képeink az esemény pillanatait idézik: tekintse meg galériánkat!
Vissza az Hírekhez 
