Húsvét megünneplése a kereszténység egyik legnagyobb múltra visszatekintő, és talán legbátorítóbb ünnepe: az Evangélium szerint Jézus a pénteki napon történt kereszthalálát követően vasárnap feltámadt: szenvedésével megváltotta az emberek bűneit, feltámadásával pedig győzedelmeskedett a halál felett. Ez a szép ünnep tehát az újjászületésről szól, amit a természetbe lépve mindenki maga is megtapasztalhat. A fagyos telet, a kopár fák, a dermedt sár lehangoló látványát mára meleg fuvallatok, a termékeny föld illata, a tavaszi évszak virágai váltották fel.
Ebben az esztendőben viszonylag hosszú lesz a tavaszi tanítási szünet: hiszen a nagypéntek előtti csütörtök már a szünethez tartozik, és csak április 13-án kell újra iskolapadba ülniük a diákoknak. A szünet tehát a 2025/26-os tanév rendjéről szóló 27/2025. (VII. 24.) BM-rendelet alapján április 2-ától 12-éig tart. Bár nem tartozik a húsvéti ünnepkörhöz, május 1-je pénteki napra esik idén, ami így újabb hosszú hétvégét jelent, pünkösd vasárnapja pedig május 24-én, az azt követő, munkaszüneti napnak számító pünkösdhétfő pedig, amely a szentlélek kiáradásának ünnepe a keresztény tanítás szerint, május 25-én lesz esedékes.
Mi mást kívánhatnánk húsvét alkalmából, mint gondtalan, boldog, szeretetben megélt családi ünnepet. A lányoknak-asszonyoknak sok örömmel fogadott, jókedvű locsolkodót, a fiúknak-férfiaknak sok-sok hímes tojást, a tavaszi újjászületés megélését, az összetartozás és az egymásra találás semmi mással nem pótolható, erőt adó érzését. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy zsidó honfitársaink ezekben a napokban a pészachot, az Egyiptomból való kivonulást ünneplik, amely náluk így a Szabadság, a Szabadulás megélésének ünnepe. Nem nehéz felismerni, hogy ünnepeink egymást erősítik, egymást teljesítik ki: olyan örök emberi értékek megerősítéséről szólnak, amelyek révén mindannyiunk öröme teljesebb, igazabb lehet.
Tehát: boldog húsvétot és boldog pészachot mindenkinek!
Vissza az Hírekhez 
