Egy sikertörténet tanulságai

Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Tanácstermében, 2012. május 22-én rendezték meg az „Integrált terepképzési modell kialakítása a szociális szakemberek képzése során” című, az Európai Unió, az Új Széchenyi Terv és a Magyarország Megújul program támogatásával megvalósított, TÁMOP 5.4-09/1-A-2009-0001 jelű projekt záróértekezletét, amelyen a XIII. kerületi önkormányzat szociális intézményei, a polgármesteri hivatal Szociális osztálya, valamint az ELTE TáTK munkatársai mellett részt vettek a Szociális Innováció Alapítvány, valamint az ELTE TáTK Szociálismunkás-képző Tanszékének munkatársai, és az intézmény hallgatói is.

A rendkívül jó hangulatú eseményt Karácsonyi Magdolna, Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális osztályának vezetője nyitotta meg, aki a megjelentek üdvözlését követően köszönetet mondott mindazoknak az intézményeknek, szervezeteknek és személyeknek, akik a két éve elkezdődött, és most lezárult program sikeréhez hozzájárultak.

- Szeretném hinni, hogy ez a záróértekezlet nem a vége, hanem a kezdete egy folyamatnak – mondotta Karácsonyi Magdolna. – Fő céljaink a szervezetfejlesztés, a szolgáltatásfejlesztés és új partneri kapcsolatok kialakítása voltak. Úgy érzem, mindezt sikerült teljesítenünk. A projektnek köszönhetően intézményeink önálló honlapokat kaptak, tréningeket és képzéseket szerveztünk, Tereptanári Módszertani Kézikönyv kiadásában vehettünk részt, amelyből immár harmadik alkalommal rendelt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A diákok munkái új, eredeti, látványos és értékes eredményre vezettek. Bebizonyosodott, hogy a romló körülmények között is lehet jó munkát, eredményes tevékenységet végezni, ha elkötelezett, mások problémái iránt érzékeny és tenni akaró csapat tagjaiként munkálkodunk. Külön köszönet illeti a Szociális Innováció Alapítvány és az ELTE TáTK Szociálismunkás-képző Tanszék vezetői mellett Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzatot, amely jelentős támogatást fordított a projekt lefolytatásához szükséges körülmények biztosítására.

 Karácsonyi Magdolna a továbbiakban arról is beszámolt, hogy a kerületben szerzett tapasztalatok szerint egyre nagyobb szükség van jól képzett szociális munkásokra. – A kerület lakosságának létszáma folyamatosan gyarapodik, és itt is megfigyelhető, hogy mind többen élnek egyre nehezebb körülmények között. Míg korábban azon kellett töprengenünk, hogy melyik uszodába biztosítsunk belépőjegyeket a kerületben élő szépkorúaknak, és hogyan javítsuk a szerény körülmények között élő emberek életkörülményeit, most már azzal kell szembenéznünk, hogy mit tehetnénk a kormányzati intézkedések által gerjesztett, növekvő elszegényedés ellen. Minőségileg sokkal nehezebb helyzetben kell dolgoznunk és a rendelkezéseinkre álló források is végesek – hangsúlyozta a szociális osztály vezetője.

 Kövér Ágnes  projektvezető, az ELTE TáTK képviseletében szintén a XIII. kerületi önkormányzatnak címzett köszönettel kezdte hozzászólását. – Köszönet a nagyvonalúságért, a vendégszeretetért és a lehetőségért, hogy megvalósíthattuk ezt a projektet. A program résztvevői állandóan változó jogszabályi környezetben, halmozottan hátrányos helyzetű, és a korábbi éveknél lényegesen rosszabb társadalmi légkörben szűkölködő emberekkel dolgoztak. Köszönet illeti a tereptanárokat, akik mindent megtettek, hogy a diákok a való élet igazi kihívásaival szembesüljenek, és lényegi munkát végezhessenek. Fontosnak tartjuk hogy közös munkánk eredményei minél szélesebb körben ismertté váljanak, hasznosuljanak, és folytatásra találjanak.

Talyigás Katalin, a Szociális Innováció Alapítvány képviseletében úgy fogalmazott, hogy a projekt az emberi alapértékek szolgálatára irányult, az Európai Szociális Platformban megfogalmazott értékek mentén. – Meggyőződtünk arról, hogy Budapest XIII. kerületében irigylésre méltó  munkakörülmények között, kiváló vezetőkkel dolgoznak a helyi szociális intézmények. Munkatársaik motiváltak, felkészültek, előítélet mentesek és fogékonyak az új ismeretek és módszerek elsajátítására. Bár hazánk, Magyarország társadalmi és gazdasági válsággal küzd, ebben a kerületben mindent megtesznek, hogy az itt élőket megmentsék a teljes elnyomorodástól. Nap mint nap látjuk, hogy a társadalmi válság egyre mélyül. Az ország lakossága két részre szakadt, és egyre nő a közöttük lévő távolság. Egy kisebb réteg viszonylag jól él, míg a túlnyomó többség napról napra szegényebbé, kiszolgáltatottabbá, kilátástalanabbá válik. 550 000 munkanélkülire 50 000 munkahely jut. A munkanélküliek ellátásának feltételei romlottak, ahogy jelentősen csökkent a közmunka anyagi ellentételezése is. Heti nyolcezer forintból nem lehet megélni, gyermeket nevelni. A családi pótlék reálértéke csökkent. A hitelválságba került családok részére bevezetett kormányzati intézkedések a jómódúaknak kedveznek, a nagy többség nem képes élni velük. Növekszik a kilakoltatások száma,  sokasodnak a hajléktalanok, fokozódik az elesettek kriminalizálása. Több százezer embert érint hátrányosan a rokkantak támogatására, a leszázalékolásra fordítható források megnyirbálása. Csökkent a táppénz, romlanak az egészségügyi szolgáltatások, az ellátórendszer mutatói. Szinte lehetetlen hatékonyan ellensúlyozni a döntéshozók új szemléletét, amely a nincstelenséget bünteti. Kétségbeejtő, hogy a gyerekek 16 évesen kiszakadnak a tanintézetekből, hogy fizetni kell a bölcsődei ellátásért, miközben családbarát rendszerről beszélnek. Mindez azt jelenti, hogy a szociális munkásokra nem az íróasztalok mögött, hanem a terepen, a segítségre szorulók között van a legnagyobb szükség. Örömömre szolgál, hogy a tereptanárok a diákok túlnyomó többségét kiválóra értékelték. Remélem, hogy azok az értékek, amelyeket ez a projekt teremtett, tovább élnek és fejlődnek majd. Csak az összefogástól remélhetjük, hogy a gyermekeinkre egy jobb világ vár majd, mint amilyen a szüleiknek jutott.

Pásztor Márta, a Frim Jakab Szociális Intézmény vezetője előadásában a projekt során szerzett tereptanári tapasztalatokat foglalta össze. – Alapvető célkitűzésünk, az elméleti kutatás eredményeinek és a gyakorlati munka tapasztalatainak összekapcsolása megvalósult – szögezte le. Pásztor Márta nagyon tartalmasnak ítélte a tereptanári képzést, méltatta a terephelyi felkészülés kialakított rendszerét, a jó tapasztalatok átadásának módozatait, módszertani rendszerezését. Beszámolt arról, hogy a hallgatók részéről valódi, empatikusan motivált érdeklődést tapasztalt, projektjeik valóban hasznosak, tanulságosak, szélesebb kör számára is jól hasznosíthatóak voltak. Külön kiemelte, hogy értékes tapasztalatokra sikerült szert tenni a média alkalmazásáról a szociális munkában: ebben a tekintetben különösen a Hatos című filmet értékelte, amely országos figyelmet keltett (a filmet ide kattintva tekinthetik meg látogatóink).

 A záróértekezlet keretében további beszámolók és a hozzájuk kapcsolódó hozzászólások után a projektben részt vett egyetemi hallgatók bemutatták munkájuk eredményeit, ami a résztvevők körében osztatlan elismerést keltett. A jó hangulatú rendezvényt követően a résztvevők kisebb csoportokban cserélték ki nézeteiket és véleményüket az elhangzottakról, és többen megfogadták, hogy a projekt során létrejött kapcsolatokat ápolni fogják. Az ELTE TáTK munkatársai annak a reményüknek is hangot adtak, hogy a projekt során megismert szociális intézmények  vezetői és munkatársaik továbbra is aktívan bekapcsolódnak majd az oktatási intézményben folyó képzés segítésébe, és közreműködnek államvizsgák lebonyolításában is. Az esemény csaknem a tervezett időtartam kétszereséig tartott, ami jól tükrözi a résztvevők személyes elkötelezettségét munkájuk, küldetésük, és a szociális munka helyzetéért érzett felelősségük mellett.