Keresés
2024. Április | ||||||
H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 |
29 | 30 |
Hírek
- Zöldben, egészségesen, a Previben!
- A XXI. század gyermekei – szakmai nap az AJAMK-ban
- Kezdődik a 2024. évi Lakóközösségi Napok programsorozat
- Álláshirdetés: Családsegítő munkakör
- Kábítószerügyi Egyeztető Fórum: VIII. Nyílt nap
- Jó gyakorlatok a menekültek ellátásában
- Sikeresen zárultak a számítógépes tanfolyamok
- Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!
- Álláshirdetés kisgyermeknevelő munkakörre
- Álláshirdetés óvodai-és iskolai szociális segítő munkakörre
Kiemelt cikkek
Április 21. – a Bölcsődék Napja
Az első magyarországi bölcsődét 1852. április 21-én nyitották meg a budapesti Kalap utcában (ma: V. kerület, Irányi utca 2-4.). Az esemény évfordulója 2010-óta államilag elismert, miniszteri rendeletben szabályozott ünnep, 2017-óta nevelés-gondozás nélküli munkanap.
Bár a járványügyi előírások ebben az esztendőben nem teszik lehetővé az esemény hagyományos megünneplését, ez a nap mégis jó alkalmat ad arra, hogy megemlékezzünk a bölcsődei rendszer létrejöttéről, és köszönetet mondjunk felelősségteljes és sok áldozatot és személyes lemondást követelő munkájukért a legkisebbekkel foglalkozó szakembereknek, gyermekgondozóknak.
A világon az első bölcsődét Párizsban nyitották meg 1844-ben: létrehozását a nagyipari termelés létrejötte tette szükségessé, hiszen a mosodákban és a textiliparban, ahol nagy számban foglalkoztattak női munkaerőt, megoldást kellett találni a gyermekek napközbeni ellátására, felügyeletére. A bölcsődei rendszer elterjedésében és megszilárdulásában jelentős szerepe volt a különböző egyházaknak, amelyek karitatív-szociális, család pasztorációstevékenységük egyik új hajtásaként karolták fel a bölcsődék ügyét. Magyarországon 1852 januárjában, Majer István püspök, nagyprépost és Forrayné Brunszvik Júlia (az első magyar óvodát létrehozó Brunszvik Teréz unokahúga) támogatásával bölcsőde-egylet alakult, amely jótékony célú gyűjtés, és komoly szervezőmunka eredményeként 1852. április 21-én a bevezetőnkben jelzett címen megnyitotta az első magyar bölcsődét. Az intézményben 5 szobában 38 gyermekről gondoskodtak. Az első években négyéves korig fogadták a szociális alapon kiválasztott gyermekeket, akiknek nem csak a napközbeni ellátásáról, de a ruházatáról is gondoskodtak.
Kerületünkben az önkormányzat 9 bölcsődét, és 14 családi bölcsődét tart fenn, amelyek működtetése a Prevenciós Központ kompetenciájába tartozik. Intézményeink mindegyikében van só-szoba, és a napi négyszeri étkezés és a minden igényt kielégítő, gazdagon felszerelt csoportszobák mellett kültéri játékokkal, hintákkal, készségfejlesztő eszközökkel ellátott, biztonságos zöldterületek segítik a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését. A fővárosban elsőként, 2003-óta az önkormányzat a rászoruló kerületi gyermekek számára térítésmentesen biztosítja a bölcsődei ellátást.
Kerületünkben nincs kielégítetlen elhelyezési igény, a tudatos, hosszú távra tekintő tervezés eredményeként intézményeink minden kerületi kisgyermek előtt nyitva állnak. Említést érdemel, hogy a több, mint 1000 bölcsődei és családi bölcsődei férőhely a fővárosban a legmagasabb valamennyi kerület közül.
Az idei Bölcsődék Napja szomorú vonatkozása, hogy néhány nappal ezelőtt, március 22-én, tevékeny életének 87. évébenelhunyt dr. Koncz József, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, és a Magyar BölcsődékEgyesülete alapítója, tiszteletbeli elnöke, a Szolnoki Bölcsődei Igazgatóság nyugalmazott igazgató főorvosa, aki életének több, mint négy évtizedét áldozta a magyar bölcsődék ügyének. Emlékét megőrizzük.
Képgaléria