Gyermekvédelmi kisokos szülőknek

Mikor követ el a gyerek bűncselekményt?

Abban az esetben, ha szándékosan, de akár gondatlanságból is, olyan cselekményt követ el, ami a társadalomra veszélyes és a törvény bünteti.

Mi történik vele?

Beviszik a rendőrségre, arra a kapitányságra, ahol a cselekmény történt és kihallgatják. A kihallgatáson 18 év alatti esetében jelen kell lennie a kirendelt ügyvédnek. Jegyzőkönyvet vesznek fel, amiben rögzítik a vallomását, valamint rabosítják. A rendőrségi szakzsargonban és kriminalisztikában használt fogalom, amely annyit tesz, hogy a büntetőeljárás alá vont gyanúsítottról fényképfelvétel – 3 fényképet készítenek róla – készül, tízujjas ujjnyomat lapot és tenyérlenyomatot vesznek tőle és iktatják az adatokat a bűnügyi nyilvántartásban.

Mennyi ideig tarthatják bent a rendőrségen?

Aki szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható, azt max. 8 óra időtartamra, mely indokolt esetben további 4 órával meghosszabbítható.

Az őrizetbe vétel büntetőeljárási kényszerintézkedés. Ezt szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén alkalmazzák az elkövetővel szemben, ha valószínűsíthető, hogy előzetes letartóztatását fogják elrendelni. Maximum 72 óráig tarthat.

Az őrizetbe vételről a rendőrség, az ügyészség vagy a bíróság dönthet. Őrizetbe vételnek akkor van helye, ha bűncselekmény megalapozott gyanúja áll fenn, különösen tettenérés esetén, feltéve, hogy az előzetes letartóztatásba vétel valószínűsíthető. Az őrizetbe vett személy által megjelölt hozzátartozót kötelesek értesíteni a fogvatartásról.

Mire van jogom, mint szülőnek?

A rendőrség a szülőt telefonon értesíti, hogy menjen a gyerekéért. Ettől a pillanattól kezdve nem árt tudni, hogy milyen jogokkal rendelkezem. A törvényes képviselő (például a szülő) az ügy iratait a nyomozás befejezése után megtekintheti . A nyomozás során is megtekintheti az olyan eljárási cselekményekről készült iratokat, amelyeknél jelen lehetett. Egyébként a törvényes képviselő a védővel azonos jelenléti, észrevételezési, felvilágosítás-kérési, indítványtételi, valamint jogorvoslati jogokkal rendelkezik. A törvényes képviselővel az ügydöntő határozatot, továbbá azokat a határozatokat is közli a hatóság, amelyek az általa törvényesen képviselt fiatalkorú terheltre vonatkoznak, és amelyekkel kapcsolatban igazolási kérelem előterjesztésének, illetve fellebbezés benyújtásának van helye. A hatóságok a törvényes képviselőt idézik a nyomozati és tárgyalási szakaszban, ha gondozóként hallgatják ki, és ez esetben a törvényes képviselőt vallomástételi kötelezettség terheli a fiatalkorú életvezetésére, magatartására, személyi körülményeire vonatkozóan, míg csupán értesítik (de nem idézik) azon eljárási cselekményekről, amelyeknél jelen lehet (például szemle, helyszínelés). A törvényes képviselő kérdezési és felszólalási jog nélkül jelen lehet a nyomozás során a fiatalkorú gyanúsított kihallgatásánál (ez azonban nem kötelezettség), a védő vagy a törvényes képviselő által indítványozott tanú kihallgatásánál, a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál. A vádirat benyújtása előtt a kényszerintézkedéssel kapcsolatos ülésen (nyomozási bírónál) a törvényes képviselő jogosult részt venni, erről értesítést kap.

Jogom van-e ott lenni a kihallgatáson?

A fiatalkorú törvényes képviseletére elsősorban a szülői felügyeletet gyakorló szülők jogosultak.

A törvényes képviselőt értesíteni kell a kihallgatások időpontjáról, azokon jogosult részt venni. Azonban, ha a szülő az értesítés ellenére nem megy el gyermekével, akkor nélküle is lefolytatható a kihallgatás.

Aláírhat-e bármilyen okiratot egyedül?

18 éves kora előtt aláírhat okiratot, de önállóan nem, kell a törvényes képviselő aláírása is.

A nyomozás alatt a fiatalkorú terhelt saját vallomásáról és a szakértői véleményekről másolatot kérhet, illeték lerovása ellenében. A nyomozás befejezésekor joga van az ügy összes iratát megtekinteni, és azokról másolatot beszerezni. A rendőrség köteles a másolatokat 15 napon belül kiadni.

Mire számíthatunk a rendőrségi kihallgatás után?

Ha a nyomozás nem állapítja meg a fiatalkorú bűnösségét, vagy a cselekmény elkövetését, a rendőrség megszűnteti az eljárást.

amennyiben az alapos gyanú (megtörtént a bűncselekmény, az követte el, akivel szemben az eljárás folyt, bizonyítható) fennáll, akkor átadja az ügyészségnek. Az ügyész átvizsgálja a keletkezett iratokat, bizonyítási eszközöket, ha rendben találja, vádiratot készít, melynek alapján vádat emel, majd az ügyet átteszi a bíróságra. Ha a törvény lehetőséget ad, a vádemelést elhalasztja (feltételes ügyészi felfüggesztés)

A bíróság idézi a cselekmény szereplőit, meghallgatja őket és ítéletet vagy végzést hoz.

Fogadjak-e ügyvédet?

Fiatalkorú terhelt esetén az alapos gyanú közlésével egyidejűleg – amennyiben a terheltnek nincs meghatalmazott védője – a hatóság köteles védőt kirendelni. A meghatalmazott, illetve kirendelt védő értesítése a feltétele annak, hogy ezt követően a hatóság – akár a védő távollétében – kihallgathassa a fiatalkorút gyanúsítottként.

Börtönbe megy?

A fiatalkorú, tehát 14 (12) és 18 éves kor közötti elkövetőkre vonatkozó speciális szabályok szerint „fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy szabadságelvonással járó büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el.”